Úrnapja
június 19, csütörtök
Az ünnep eredete
Úrnapját először 1246-ban ünnepelték Liège (Belgium) egyházmegyéjében, Juliana apátnő látomásai nyomán, aki az Eucharisztia külön ünnepét sürgette. Az ünnepet IV. Orbán pápa 1264-ben hivatalosan is elrendelte az egész egyház számára a Transiturus bullával, miután egy eucharisztikus csoda történt Bolsena városában. A pápa megbízta Aquinói Szent Tamást az ünnep liturgikus szövegeinek megírásával, amelyek ma is használatban vannak.
Liturgikus jelentősége
Úrnapja a katolikus egyházi év egyik legkiemelkedőbb ünnepe, amely az Eucharisztia misztériumát állítja a középpontba. A szentmise után gyakran körmenetet tartanak, amely során a hívek az Oltáriszentséget – egy díszes monstranciában – körülhordozzák az utcákon, ezzel is kifejezve hitüket Krisztus valóságos jelenlétében.
Szokások és hagyományok
Az ünnephez számos népi és vallási hagyomány kapcsolódik:
- Virágszőnyegek készítése a körmenet útvonalán
- Négy oltár felállítása, amelyeknél evangéliumi szakaszokat olvasnak fel
- Harangszó és éneklés a körmenet során
- A gyermekek – különösen az elsőáldozók – részvétele virágszórással
Úrnapja Magyarországon
Magyarországon Úrnapja ünneplése a középkorra nyúlik vissza. A barokk korban különösen nagy pompával tartották meg, és sok helyen ma is élő hagyomány a körmenet, különösen falvakban és kisebb városokban. A virágszőnyegek készítése és a templomok díszítése ma is fontos része az ünnepnek.
Teológiai üzenete
Úrnapja arra emlékezteti a híveket, hogy az Eucharisztia nem csupán szimbólum, hanem Krisztus valóságos teste és vére. Az ünnep nyilvános tanúságtétel a hitről, és megerősíti a közösség egységét Krisztus testében.
Úrnapja más években
Úrnapja más országokban
Több megjelenítése