A nemzeti összetartozás napja
június 4, szerda
Történelmi háttér
1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely az első világháborút lezáró békerendszer részeként súlyos területi veszteségeket rótt Magyarországra. Az ország területének mintegy kétharmadát elveszítette, és több millió magyar került az új határokon kívülre, más országok fennhatósága alá. A döntés mély nyomot hagyott a magyar társadalomban, és hosszú távon is meghatározta a nemzeti gondolkodást.
Az ünnep létrejötte
A nemzeti összetartozás napját a magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította hivatalos emléknappá. A 2010. évi XLV. törvény kimondja, hogy „a Magyar Országgyűlés a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítja, kifejezve ezzel, hogy a határok változása nem szakíthatja szét a magyar nemzet közösségét.”
Megemlékezések és programok
Az emléknapon országszerte és a határon túli magyar közösségekben is különféle rendezvényeket tartanak:
- Koszorúzások történelmi emlékhelyeken
- Ünnepi beszédek és megemlékezések közintézményekben
- Iskolai programok, ahol a diákok megismerkedhetnek a trianoni döntés történelmi hátterével
- Kulturális események, például koncertek, kiállítások, irodalmi estek
- Egyházi szertartások, imák a nemzeti egységért
Jelentősége napjainkban
A nemzeti összetartozás napja nemcsak a múlt tragédiájára emlékeztet, hanem a jövőbe tekintő üzenetet is hordoz: a magyar nemzet tagjai – éljenek bárhol a világban – összetartoznak. Az ünnep alkalmat ad arra, hogy megerősítsük a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolatokat, és hangsúlyozzuk a kulturális, nyelvi és történelmi közösség fontosságát.
A nemzeti összetartozás napja így nemcsak emlékezés, hanem a nemzeti identitás megerősítésének és a közös jövő építésének ünnepe is.