A szovjet megszálló csapatok kivonulásának napja Csehszlovákiából
június 21, szombat
Történelmi háttér
1968. augusztus 20–21-én a Szovjetunió vezetésével öt Varsói Szerződés-tagország csapatai megszállták Csehszlovákiát, hogy megállítsák Alexander Dubček kormányának reformjait. Bár a beavatkozást kezdetben ideiglenesnek nyilvánították, a szovjet csapatok több mint két évtizeden át az országban maradtak, és Csehszlovákiát gyakorlatilag a Szovjetunió erős befolyása alatt álló szatellitállammá tették.
A kivonulás folyamata
Az 1989-es „Bársonyos forradalom” után, amely békésen vetett véget a kommunista uralomnak Csehszlovákiában, megkezdődtek a tárgyalások a szovjet erők kivonásáról. A megállapodást 1990-ben írták alá, és a kivonulás 1991. június 21-én fejeződött be. Az országból mintegy 73 500 szovjet katona, 39 000 családtag, valamint több ezer tonna katonai felszerelés távozott.
Emlékezés Szlovákiában és Csehországban
Szlovákiában és Csehországban egyaránt június 21-ét jelentős történelmi dátumként tartják számon, bár nem munkaszüneti nap. Az idegen katonai megszállás végének és a teljes szuverenitás helyreállításának emléknapja ez. A napot hivatalos nyilatkozatok, oktatási események és médiavisszaemlékezések kísérik. Egyes években megemlékezéseket tartanak azoknál az emlékműveknél, amelyek a megszállás áldozatainak és a szovjet uralommal szemben ellenállóknak állítanak emléket.
Örökség
A szovjet csapatok kivonulását a posztkommunista átalakulás egyik kulcsfontosságú mérföldkövének tekintik Csehszlovákia történetében, valamint annak a folyamatnak, amely 1993-ban az ország békés szétválásához – Csehország és Szlovákia megalakulásához – vezetett. Az esemény a demokratikus kormányzás visszatérését, valamint az ország nyugati intézményekhez, például az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásának útját szimbolizálja.