Nagykorúság napja
január 13, hétfő
Hagyományok és szokások
A Nagykorúság napja alkalmából országszerte hivatalos ünnepségeket tartanak, amelyeket általában az önkormányzatok szerveznek. Ezeken az eseményeken a polgármesterek és más tisztségviselők beszédeket mondanak, amelyekben gratulálnak a fiataloknak, és tanácsokat adnak nekik a jövőre nézve.
A fiatalok hagyományosan ünnepi öltözetet viselnek ezen a napon. A nők gyakran színes, hosszú ujjú kimonót (振袖, furiszode) öltenek, amelyet obi övvel kötnek meg, és gyakran fodrászhoz, sminkeshez is elmennek az alkalomra. A férfiak vagy hagyományos hakamát és haorit viselnek, vagy modern öltönyt választanak.
Jelentősége a japán társadalomban
A nagykorúság elérése Japánban fontos mérföldkő, mivel a 20. életév betöltésével a fiatalok hivatalosan is teljes jogú állampolgárokká válnak. Ettől kezdve joguk van szavazni, alkoholt és dohánytermékeket vásárolni, valamint szerződéseket kötni saját nevükben. A Nagykorúság napja tehát nemcsak ünnep, hanem egyben a társadalmi felelősségvállalás kezdete is.
Modern változások
2022-től kezdődően Japánban a nagykorúság hivatalos korhatárát 20-ról 18 évre csökkentették. Ennek ellenére a Seijin no Hi ünnepségeit továbbra is a 20 évesek számára tartják meg, mivel a legtöbb hagyomány és szokás ehhez a korhoz kötődik. A változás elsősorban jogi szempontból jelentős, például a szerződéskötési jogok vagy a házasságkötés korhatára szempontjából.
Összegzés
A Nagykorúság napja Japán egyik legfontosabb modern ünnepe, amely a fiatalok felnőtté válását ünnepli. Az esemény egyszerre hordozza a hagyományos japán kultúra elemeit és a társadalmi felelősségvállalás modern értékeit, így különleges helyet foglal el a japán ünnepek sorában.