Államiság napja
15 - február 16, szombat – vasárnap
Történelmi háttér
1804. február 15-én robbant ki az első szerb felkelés a török uralom ellen, amelyet Karađorđe Petrović vezetett. Ez a felkelés volt az első lépés a modern szerb államiság kialakulása felé, és megalapozta a későbbi függetlenségi törekvéseket. A felkelés célja a törökök kiűzése és egy autonóm szerb állam létrehozása volt.
1835. február 15-én Kragujevac városában elfogadták az első szerb alkotmányt, amelyet Sretenje-alkotmánynak neveznek. Ez az alkotmány a korszak egyik legliberálisabb dokumentuma volt, és jelentős lépést jelentett a jogállamiság és a modern államrend kialakítása felé. Bár az alkotmányt rövid időn belül visszavonták a nagyhatalmak nyomására, mégis fontos mérföldkőnek számít a szerb történelemben.
Ünneplés módja
Az Államiság napját Szerbiában hivatalos állami ünnepként tartják számon, és munkaszüneti nap. Az ünnepségek közé tartoznak:
- Állami megemlékezések és koszorúzások történelmi helyszíneken, különösen Orašacban, ahol a felkelés kezdődött.
- Ünnepi beszédek és kulturális rendezvények, amelyek a szerb történelem és identitás fontosságát hangsúlyozzák.
- A szerb zászló kitűzése középületekre és otthonokra.
- Oktatási és médiatartalmak, amelyek az államiság történetét ismertetik meg a lakossággal.
Jelentősége a nemzeti identitásban
Az Államiság napja nem csupán történelmi eseményekre való emlékezés, hanem a szerb nemzeti identitás és függetlenség szimbóluma is. Ezen a napon a szerbek megemlékeznek azokról az elődökről, akik harcoltak az önálló államért, és kifejezik elkötelezettségüket a nemzeti szuverenitás és a demokratikus értékek iránt.
Az ünnep különösen fontos szerepet játszik a fiatalabb generációk történelmi tudatának formálásában, és hozzájárul a nemzeti egység megerősítéséhez.
Államiság napja más években
- 2021 15 - február 16, hétfő – kedd
- 2022 15 - február 16, kedd – szerda
- 2023 15 - február 16, szerda – csütörtök
- 2024 15 - február 16, csütörtök – péntek
- 2026 15 - február 16, vasárnap – hétfő