A Királyi Pahoty ceremóniája
május 9, péntek
A ceremónia menete
A ceremónia hajnalban kezdődik, amikor a királyi udvar tagjai fehér és arany színű díszruhákban gyülekeznek a palota udvarán. A főpap vezetésével a király egy szimbolikus tisztító fürdőt vesz, amely a testi és lelki megtisztulást jelképezi. Ezután a királyt a Pahoty trónushoz kísérik, ahol egy három részből álló szertartás veszi kezdetét:
- A Föld Áldása: A király egy marék földet szór a trónus elé, ezzel kifejezve uralmát a föld felett, és kérve a természet áldását az elkövetkező évre.
- A Négy Elem Felajánlása: A királyi tanács tagjai négy irányból érkezve vizet, tüzet, levegőt és földet ajánlanak fel, ezzel biztosítva az egyensúlyt és harmóniát a birodalomban.
- A Királyi Eskü: A király ünnepélyesen megfogadja, hogy igazságosan és bölcsen fog uralkodni, és megvédi népét minden veszedelemtől.
Szimbólumok és jelentés
A Pahoty trónus maga is gazdagon díszített szimbólumokkal: aranyozott napkorong, ezüst hold, valamint négy faragott állatfigura – oroszlán, sas, bika és kígyó – díszíti, amelyek a király erejét, bölcsességét, kitartását és megújulási képességét jelképezik. A ceremónia során elhangzó énekek és dobszó a szellemek és ősök jelenlétét hivatottak megidézni.
Közösségi részvétel
A ceremónia nyilvános része a délutáni órákban zajlik, amikor a nép is részt vehet az ünneplésben. Ilyenkor vásárok, táncos felvonulások és közös lakomák színesítik az eseményt. A gyermekek virágkoszorúkat készítenek, a felnőttek pedig kívánságokat írnak pergamenre, amelyeket a palota kertjében lévő „Kívánságfára” akasztanak.
Modern jelentősége
Bár a Királyi Pahoty ceremóniája eredetileg vallási és politikai jelentőséggel bírt, napjainkban inkább kulturális és turisztikai eseményként tartják számon. A hagyományőrző közösségek és a történelmi rekonstrukciók révén azonban továbbra is élő része marad a nemzeti identitásnak és az évszakváltás ünneplésének.